Az árakról
Megfigyelték már, hogy néhány igényes technikai eszköz, amit mondjuk 15-20 évvel ezelőtt vásároltak, milyen kiváló állapotban van még ma is, összehasonlítva a néhány évvel ezelőtt vásárolt társaival? Példaként említek néhányat: mondjuk régi fúrógépek, láncfűrészek, vagy villanyborotvák, de a hölgyek kedvéért említhetnék vasalót, hajszárítót, kenyérpirítót is. Ezek azok a termékek, amelyeket nem tud lecseréltetni velünk a folyamatos fogyasztást generáló ipar és kereskedelem olyan gyakran, mint szeretné, mert nehéz megmagyarázni, hogy miért korszerűbb egy mai kenyérpirító, mint egy régi. Én speciel egy kb. 30 éves pirítót használok immár húsz éve, amit úgy örököltem és semmi késztetést nem érzek, hogy újat vegyek.
Ellenben ha megnézzük a mai hasonló árakat, akkor azt látjuk, hogy ma kb. annyiért jutunk hozzá ezekhez a termékhez, mint 15 éve. Holott a mai pénzünk értéke köszönőviszonyban sincs az akkorival. Nem beszélve az előállításukhoz és szállításukhoz szükséges energiaárakról és a felhasznált ipari nyersanyagok áráról. Akkor ez, hogy lehetséges – tehetjük fel az ál naiv kérdést.
Hogy a saját szakterületünkre tereljem a szót, elmondom, hogy láttam olyan árajánlatokat, melyekben annyiba került egy 60 x 60-as ablak, mint 2001-ben. Ne menjünk most bele az akkori hőtechnikai és egyéb műszaki követelményekbe, összehasonlítva azokat a maiakkal, csak azt vizsgáljuk meg, hogy az acél, vagy az üveg világpiaci ára az elmúlt tíz év alatt a duplájára emelkedett. A kőolaj és származékai közel hasonló mértékben változtak. Emellett elmondhatjuk, hogy az ablakgyártás nem Kínában, vagy Kambodzsában történik 12 éves bérrabszolgák áltál, hanem itt, Európában., európai bérekkel.
Újra csak felteszem a kérdést: hogyan lehetséges ez? Hirdethetnék most pályázatot a helyes megfejtésekért, de inkább nem teszem, hanem megadom a választ. Ez úgy lehetséges, mint ahogy más műszaki termékeknél is. A látszólag ablakot semmi nem különbözteti meg a látszólag biciklitől, vagy a látszólag csavarbehajtó géptől, a látszólag laptop-tól, vagy akár a szintén ipari termékké alakult látszólag tejtől, vagy a látszólag kenyértől. Ugyanis az ipari cégek nagy többségénél nem az a cél, hogy Önnek sokáig használható, jó terméke legyen, hanem az, hogy a folyamatos gyártást fenn lehessen tartani. Ezért az ipar hallgatólagosan összejátszik a képzetlen kereskedők millióival és egyetlen cél, a minél nagyobb mennyiségű gyártás és eladás érdekében Önnek 90%-ban szemetet, ipari hulladékot gyárt és ad el. Mégpedig oly módon, hogy Ön először azt higgye, amit vásárolt az egy jó termék. Mert megtanították a vásárlók millióinak az ÁRVADÁSZATOT! Ön még véletlenül se mélyedjen el egy-egy termék műszaki adataiban, összetételében, gyártástechnológiai finomságokról már nem is beszélek. Önnek két dolga van, kedves Fogyasztó, keresse meg a legolcsóbbat és vásároljon gondolkodás nélkül. Minél többet és minél gyakrabban.
Feltehetjük a kérdést: ez kinek az érdeke?
De ezt a kérdést most nem tesszük fel - sokkal inkább szeretném Önnek átadni a tapasztalataimat arról, hogy ablak és ablak között milyen hatalmas különbségek lehetnek.
Elmesélni, hogy milyen ipari szemeteket adnak el bejárati ajtó, műanyag ablak, beltéri ajtó vagy redőny név alatt.
Van egy vicc, ami kicsit ide vág. Engedje meg, hogy ezzel illusztráljam a jelenkor állapotait:
Kohn Texasba költözött és vett egy farmertől egy szamarat 100 dollárért.
A farmer megígérte, hogy másnap elviszi hozzá az állatot.
Másnap azonban, megjelenik a farmer Kohn-nál a szamár nélkül és közli, hogy az állat elpusztult. A pénzt viszont még tegnap elköltötte és ezért nem tudja azt visszaadni.
- Akkor hozza el a döglött szamarat – mondja Kohn – kisorsolom tombolán.
- De hát ez lehetetlen – mondja a farmer – hogy lehetne egy döglött állatot kisorsolni?
- Nyugi, nem fogják tudni, hogy döglött!
Eltelik egy hónap, a farmer elmegy Kohn-hoz és kérdi, hogy mi történt a döglött szamárral?
- Eladtam 500 sorsjegyet, darabját 2 dollárért, így nyertem 998 dollárt.
- Senki nem reklamált?
- Csak az az egy, aki nyert, de neki visszaadtam a 2 dollárját.
Nos, egy kicsit hasonló a helyzet az ablakpiacon is. Néha vissza kell adni egy kis pénzt, de még mindig könnyebb pénzkereset, mint tisztességesen dolgozni.
Remélem, hogy megkímélik magukat ezektől az élményektől és jól megválogatják, hogy kivel kötnek üzletet!
